Nagymamám sokszor sütött ilyen morzsás sütit, általában almával vagy túróval töltve. Imádtuk, nemcsak azért, mert gyorsan kész, hanem azért is, mert istenien finom a tésztája. Most újítottam kicsit a recepten - na nem a tésztán, az úgy tökéletes, ahogy van, hanem a tölteléken: a sütit megtöltöttem…
Egy Budapestre költözött, vidéken felnőtt leányzó vagyok, aki lehet, hogy egy kicsit pályát tévesztett, mert bár kicsi gyermekkora óta a Nagymamája konyhájában csodálta a torták, fánkok és derelyék elkészítésének csodás folyamatát, valahogy mégis mérnök lett belőle. Legalábbis először.
Aztán ahogy jöttek a sikerek, rájöttem, hogy az én utam más. Azóta már cukrász is vagyok :)
A bővebb sztorit ide kattintva olvashatod!
