Néha az ember ki sem lát a sok teendőből, de mégis szeretne valami finom sütit, lehetőleg most azonnal, és persze nem valami snassz, „csak tegyünk egy csomó gyümölcsöt a pitetésztára és süssük meg” típusút (na az is jó tud ám lenni, de most nem erről a hangulatról van szó), hanem valami olyat, amiben van még valami plusz. Amiben van krémes rész és van roppanós, van selymes íz, és van karakteresebb is.
Pont ilyen Michel Roux Pastry című könyvében a cseresznyés clafoutis, amit én most nektarinos verzióban készítettem el, azon egyszerű oknál fogva, hogy most ennek van szezonja.
A gyümölcsön kívül mást is változtattam a recepten: egyrészt pâte brisée helyett a jól bevált, kedvenc pitetésztámmal készítettem a sütit (most akkor ne nagyon gondoljunk bele abba, hogy mi is annak a könyvnek a címe, amiből a recept származik... :P ), valamint egy kevés tejszínt is kevertem a clafoutis szószba, mert úgy szerintem finomabb. Ja, és nagyobb adagot csináltam. :D
Nektarin pite
Hozzávalók:
(egy ∅26 cm-es pitéhez)
a tésztához:
- 225 g liszt
- 125 g hideg vaj
- 50 g porcukor
- 2 ek. hideg víz
- 1 tojássárgája
- csipetnyi só
a töltelékhez:
- 2 egész tojás
- 80 g liszt
- 80 g olvasztott vaj
- 60 g cukor
- 80 g tej
- 70 g tejszín
- ¼ rúd vanília kikapart magjai
- 4 db nektarin
Először keverjük össze a szószt: a tojásokhoz adjuk hozzá a lisztet, és keverjük simára. Keverjük hozzá az olvasztott vajat, a vanília kikapart magjait, majd a cukrot, a tejet és a tejszínt is. Felhasználásig tegyük félre a hűtőbe.
A sütőt melegítsük elő 170ºC-ra.
A tésztát a legegyszerűbb késes darálóban összeállítani: tegyünk bele minden hozzávalót a darálóba, és addig járassuk a gépet, amíg egyforma színű, apró kis bogyókká áll össze az egész. Ha szépre ki szeretnénk nyújtani, akkor az így előkészített tésztát szórjuk egy nyújtódeszkára, néhány gyors mozdulattal gyúrjuk össze egy nagy gombóccá, majd nyújtsuk ki, és a sodrófára tekerve óvatosan helyezzük át a piteformába. Vágjuk le a széleit, ezekkel tudjuk díszíteni majd a pitét.
Ha nem szeretnénk kinyújtani, akkor egyszerűen csak tegyük a késes darálóból a tésztát a piteformába, és kézzel lenyomkodva egyengessük el benne (nem is kell egy gombóccá gyúrni ekkor a tésztát).
Ha nincs késes darálónk, kézzel is begyúrhatjuk a tésztát, arra vigyázzunk csak, hogy a kezünkkel ne melegítsük fel nagyon, mert akkor nehéz vele dolgozni. Megéri egy kicsit hűtőben pihentetni felhasználás előtt.
Miután a tésztát áttettük a formába, tegyünk rá egy darab sütőpapírt és sütőbabot, és süssük így 10 percig, majd vegyük le róla a babot és a papírt, állítsuk át a hőfokot 180ºC-ra, és toljuk vissza a tésztát a sütőbe további 5 percre.
Miközben sül a tészta, a nektarinokat megmossuk, félbevágjuk és kimagozzuk, majd egy kivételével minden fél darabot az aljától felfelé vékonyan bevagdosunk úgy, hogy a tetejükön még egyben maradjanak.
Ha elősütöttük a tésztát, tegyük rá a nektarinokat: először középre azt, amit nem vagdostunk be, majd köré az összes többit. Erre öntsük rá az előkészített szószt, a nektarinokat a bevágásoknál kicsit mozgassuk meg, hogy egy nagyon kevés szósz közé is tudjon folyni, majd toljuk vissza a pitét a sütőbe, és süssük készre (tűpróbáig).
Még több pitereceptet találsz ide kattintva >>
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.