Néha az ember ki sem lát a sok teendőből, de mégis szeretne valami finom sütit, lehetőleg most azonnal, és persze nem valami snassz, „csak tegyünk egy csomó gyümölcsöt a pitetésztára és süssük meg” típusút (na az is jó tud ám lenni, de most nem erről a hangulatról van szó), hanem valami olyat, amiben van még valami plusz. Amiben van krémes rész és van roppanós, van selymes íz, és van karakteresebb is.
Pont ilyen Michel Roux Pastry című könyvében a ...